A külső keringető emulgeáló berendezések karbantartási technológiája

1. Külső keringető emulgeáló berendezések karbantartási technológiája

1.1 néhány gyakori diagnosztikai technika a külső keringető emulgeáló berendezés meghibásodása után

(1) Az elsődleges diagnózis, más néven egyszerű diagnosztika, kifejezetten arra utal, hogy a helyszíni szervizszemélyzet gyorsan ítéletet tud hozni és értékelni tud, miután kisebb problémák lépnek fel a berendezésben.

(2) Pontos diagnózis, különösen, ha a kezelő nem tudja megoldani a problémát egyszerű diagnózis után, vissza kell küldenie a gyárat, és együtt kell működnie a megfelelő technikusokkal a rendellenesség előfordulási pontjának és okának meghatározásában.

(3) Funkció- és működésdiagnosztika, funkciódiagnosztika. Egyes új vagy javított berendezések esetében a diagnosztika segítségével határozza meg, hogy megfelelően működik-e, és állítsa be a külső keringető emulgeáló berendezést a megfelelő eredményeknek megfelelően. A működési diagnosztika nyilvánvalóan a működő berendezés meghibásodásának nyomon követésére szolgál;

(4) A rendszeres diagnózis azt jelenti, hogy a vállalat rendszeresen küld embereket a felhasználó berendezésének egyes kulcsfontosságú alkatrészeinek diagnosztizálására;

(5) A közvetlen és a közvetett diagnózis hasonlóak egymáshoz. Ha a berendezés meghibásodik, a berendezés kulcsfontosságú alkatrészeinek állapota közvetlenül meghatározható. A befogadó külső keringető emulgeáló berendezés és működési körülményeinek korlátai miatt azonban a közvetlen diagnosztika közvetlenül nem valósítható meg, amit indirekt diagnózissal kell megvalósítani, vagyis a berendezés kulcsfontosságú alkatrészeinek állapota közvetetten megítélhető. a hibaforrás másodlagos hatása.

1.2 a berendezések általános karbantartási módszerei

(1) A tervszerű karbantartás, más néven időszakos karbantartás lényegében egy passzív és tervezett karbantartási módszer, amely olyan berendezésekre alkalmazható, amelyek már ismerik a hibatörvényt. Ennek a karbantartási módszernek azonban nagy korlátai vannak, amelyeket számos ok okoz. Maga a berendezés minőségének megvannak a maga előnyei és hátrányai. A berendezéskezelők szakmai minősége a berendezés működési környezetétől függően változik. Ez egyes berendezések megsérüléséhez vezethet a karbantartási időszak előtt. Ha a rendszeres karbantartás módszerét követik, az nyilvánvalóan nem megfelelő, és nem tudja kielégíteni a szokásos gyártási igényeket.

(2) Utójavítás, más néven sürgősségi javítás. Nem tervezett karbantartás, amikor a berendezés meghibásodik, vagy a berendezés pontossága és teljesítménye nem felel meg a követelményeknek. Az ilyen jellegű karbantartásnak általában minimálisra kell csökkentenie az állásidőt és javítani kell a berendezések kihasználtságát. Az utólagos karbantartás elsősorban a hibás berendezés kulcsfontosságú részeire vonatkozik, nem pedig a teljes berendezésre. Ez a fajta karbantartás a legelterjedtebb a vállalati karbantartási osztályon. Ez a fajta karbantartási módszer egyfajta passzív karbantartás, amely olyan berendezésekre alkalmazható, amelyek bizonyos berendezésproblémák után csekély hatással vannak a teljes termelésre, de bizonyos korlátai is vannak.

(3) Megelőző karbantartás, más néven állapotalapú karbantartás. Ez egy aktív karbantartási módszer. A konkrét intézkedések a következők: bizonyos célzott érzékelő műszerek és szenzoros képességek alkalmazása a külső keringető emulgeáló berendezés napi rendszeres ellenőrzésére, állapotfigyelésére, berendezés működési állapotának javítására stb. történő felkészülésre. és tartsa a berendezést jó állapotban. Ez a fajta karbantartás különösen alkalmas néhány gyakran használt berendezésre, amelyek meghibásodás esetén nagy hatással lesznek a teljes termelésre.